Van ez a dolog a mai sportban, hogy ez már nem csupán játék (persze, tudom, sosem volt csak szórakozás), de üzlet, sőt inkább harc. Már rég nem a fair play dominál, hiába van ott az összes UEFA meg FIFA mérkőzésen a logo.
Sikerült ismétlésben elcsípnem a számomra és a résztvevők számára is meglehetősen csekély jelentőséggel bíró német Ligakupa meccsei közül a Vfb Stuttgart - Bayern München mérkőzést, ami önmagában még nem maradt túl emlékezetes, ám volt egy jelenete, ami említést érdemel. Van Bommel egy érdekes megoldást választott az egyik szabálytalanság után támadt nézeteltérés kezelésére: ellenfele golyóihoz kapott. (Volt kitől tanulnia, hiszen volt már egy nagyon hasonló helyzet szenvedő alanya is.) A pálya közepén történt az eset, állt a játék, a bíró épp háttal volt az esetnek, és valószínűleg a két asszisztens sem láthatta, mi is történt. Az operatőr azonban észrevette, mi is történik, így az összes tévénéző szemtanúja lehetett ennek a sportszerűtlen cselekedetnek - ami természetesen nem egyedülálló jelenség ma a sportpályákon. (UPDATE: Utólag három Ligakupa-meccsre elmeszelték a mogyorófogdosó hollandust.)Rengeteg alkalommal találkozhatunk olyan esetekkel, amiket a bírónak illet volna lefújnia, és minden bizonnyal legalább sárga lappal büntetnie, de sajnos ő sem lát 360 fokban. Van ugyan a labdarúgás esetén négy játékvezetőnk, de ebből három az akcióval van elfoglalva. Várjunk csak, akkor a negyedik tudná figyelni a kamerák képét? Persze, neki is vannak teendői a cserék esetén, plusz fegyelmeznie kell a kispadokat is, de közben egy-egy pillanantást talán tudna vetni a képernyőre is, amivel akár még jobban meg is tudja ítélni a pálya történéseit, mint az akcióközelben lévő kollégája.
Ráadásul, ha ez el is vonná a figyelmét a tisztelt sporttársnak a bokros teendőitől, tehát végső soron mégsem maradna rá ideje, a videofelvétel akkor is rendelkezésre áll. Fel kellene használni, kedves vezető urak! Utólag is ki lehet osztani büntetéseket, eltiltásokat - gyakrabban annál, mint amit manapság láthatunk. Kezdetben - átmenetileg - elég sok játékos lenne valószínűleg kényszerpihenőn, de idővel megtanulnák, hogy a szabályok szerint játsszanak. Szép-szép, hogy küzdünk a dopping ellen, de a fair play más jellegű megsértését is meg kellene torolni.
Gyakori érv a technika felhasználása ellen, hogy elszemélyteleníti a döntéseket. Ebben az esetben viszont a döntést végülis az ember hozza majd meg. A másik ellenérv a technika drágaságára szokott hivatkozni; és hogy ezáltal elvész a kiscsapatok esélye az elitbe kerülésre. Hát... így sincs sok sanszuk szegényeknek. Példát kellene venni a teniszről: ott már használják a videobíró intézményét, és szerintem nagyon helyesen. Igaz, ott sem korlátozás nélkül, és talán ez így van jól, legalábbis kezdetben, amíg a nézők és a játékosok meg nem szokják. Ezt a technikát fel lehetne használni a focinál lesállás megítélésére (pl. meccsenként kétszer kérhetne felülvizsgálatot egy csapat, és ha neki volt igaza, ő következik szabadrúgással, ha pedig nem, akkor az ellenfél). Vagy épp egy víz alatti kamerával lehetne követni az eseményeket a vízilabda esetében, amit egy harmadik játékvezető tart szemmel a zsűriasztalnál. A kosárlabdában, rögbiben, jégkorongban már használják a technikát, és ezzel sok ellentmondásos esetet fel lehetett oldani. Vajon a fociban mikor fogják? (Bár Zidane kiállítása a vb-döntőn egyesek szerint a tévéfelvételnek volt köszönhető, mert nem látta élőben egyik játékvezető sem.)
Ha pedig valakinek van ötlete, hogy a kézilabdában hogyan lehetne egyszerűen felhasználni a videobíró intézményét (elvégre ott is sok megkérdőjelezhető esettel és alattomos durvaságokkal találkozhatunk), az nyugodtan írja meg.
